„Nizsalovszky Endre akadémikus beszél a Magyar Tudományos Akadémia mai tanácskozásáról:
A forradalom viharos napjai után új életre kelt Széchenyi István Magyar Tudományos Akadémiája, a magyar tudományos élet évszázados központja. A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak mai értekezlete jelentős lépéseket tesz a szabad tudományos munka előfeltételeinek biztosítására. Az eddigi vezetőségnek visszavonulása után az Akadémia tagjai ma délelőtt gyűltek össze, hogy a további működés lehetővé tételére az eddigi ideiglenes megoldás után a tagok összessége által demokratikus választással végleges nemzeti bizottságot alakítsanak. Az értekezleten több, mint 80 akadémiai tag jelent meg és azon teljes szavazati joggal vettek részt azok is, akiket 1949-ben tanácskozó taggá minősítve tagsági jogaiktól megfosztottak.
Az értekezlet kegyelettel emlékezett meg Tóth Zoltán levelező tagról, aki a forradalom harcai során elesett. Ezután Szalai Sándor levelező tag beszámolt az Akadémia ügyeinek állásáról, közölve, hogy az Akadémia elnöke és főtitkára bejelentették lemondásukat és azt, hogy az ügyek intézésétől addig is, amíg a közgyűlés lemondásuk ügyében határozni fog, visszavonulnak. Az értekezlet elhatározta, hogy az Akadémia közgyűlésének előkészítésére a múltban elkövetett hibák orvoslási módozatainak kidolgozására, valamint a forradalom kitörése óta az Akadémia ügyvitele körében történt intézkedések felülvizsgálására végleges nemzeti bizottságot alakít, amelybe az Akadémia minden osztályából három tagot választ. Az Akadémia nemzeti bizottságának elnökévé az értekezlet közfelkiáltással Kodály Zoltán akadémikust, alelnökévé ugyancsak közfelkiáltással Gombás Pál akadémikust választotta meg, az ügyek ideiglenes intézésével való közreműködéssel pedig titkári minőségben egyhangúlag szerény személyemet bízta meg. A nemzeti bizottság tagjai: az értekezlet titkos szavazásának eredményeképpen Eckhardt Sándor, Lakó György, Pais Dezső, Eckhart Ferenc, Lukács György, Szalai Sándor, Egervári Jenő, Gyulai Zoltán, Hajós György, Andreanszky Gábor, Dudich Endre, Mócsy János, Baló József, Hajnal Imre, id. Issekutz Béla, Gelei Sándor, Vendl Aladár, Verebély László, Bruckner Győző és Plank Jenő, valamint Varga József lettek.
A választások után az értekezlet az Akadémia további működése során követendő irányelvekké a következőket fogadta el: Az Akadémia támogatja a kormányt a független és semleges Magyarország kivívására irányuló törekvéseiben. Az Akadémia minden rendelkezésére álló erővel biztosítani fogja az új, független Magyarországon a független tudományos munka lehetőségét, sürgősen jóvá fogja tenni azokat az elvi, személyi és szervezeti téren elkövetett hibákat, amelyek az utóbbi évek folyamán munkájára rossz fényt vetettek. Ugyanakkor mind a maga erkölcsi presztízsének, mind az európai tudományos közvélemény követelményeinek tiszteletbentartásával minden erejével meg fogja előzni, hogy felelőtlen megtorlásokkal, személyi hajszákkal beszennyezze munkáját és becsületét.”